Tudástár > A női test és problémái > Női gondok
Endometriózis
Az endometriózis az orvostudomány számára még mindig egy rejtélyes betegség. Elsősorban a fájdalomcsillapítást és a gyulladáscsökkentést tekintik megoldásnak, valamint a kialakult endometriális pakkok (elvándorolt szövetburjánzás) műtéti eltávolítását.
Mi is az endometriózis?
Az endometriózis elnevezés az „endometrium” szóból származik, amely a
méh belső felszínét borító nyálkahártyát jelöli. Endometriózis esetén méhnyálkahártya-szövetek találhatók a méh üregén kívül is, amelyek ugyanúgy reagálnak a hormonális változásokra, mint a méhen belüli méhnyálkahártya.
A női ciklus során a méhnyálkahártya megvastagszik, majd vérzés
kíséretében eltávozik a hüvelyen keresztül – ezt hívjuk menstruációnak.
Endometriózis fennállása esetén nemcsak a méhen belüli nyálkahártya,
hanem a méh üregén kívül levő endometrium szövetek (endometriális
csomók) is követik a ciklus változásait, és a menstruáció alkalmával
maguk is „véreznek”, azonban – mivel a vérzésnek nincs hova ürülnie –
véres váladék gyülemlik fel, amely a környező szöveteket ingerli. Ennek
következményeként ciszták, hegesedés, belső szervi összenövések alakulhatnak ki. Az endometriózis a nők egy részénél meddőséget is eredményez.
Az endometriózis ösztrogénfüggő elváltozás. A női ciklust két fontos
nemi hormon szabályozza: az ösztrogén és a progeszteron. Ennek a két
hormonnak a kapcsolata és az egyensúlya határozza meg a női szervezet
egészségét.
Endometriózisnál relatív ösztrogéndominancia
áll fenn, ami azzal jár, hogy a ciklus során túl sok az ösztrogén a
progeszteronhoz képest a szervezetben, vagyis az ösztrogén és a
progeszteron egymáshoz való aránya nem megfelelő.
Hol fordulhatnak elő endometrikus szövetek?
Leggyakrabban a nemi szerveken és azok közvetlen közelében
fordulnak elő endometrikus szövetek. Így kifejlődhet endometriózis
például a petefészekben (endometrioma vagy csokoládéciszta),
petevezetőben, érintheti a hashártyát különböző helyeken a
kismedencében, a méhnyakat és a hüvelyt is.
Endometriózis azonban előfordulhat nemi szerveken kívüli szervekben,
így például hólyagban vagy bélben. De diagnosztizáltak endometriózist
már tüdőben, bőrön, májon, agyban, csípőben és orrüregben is. Ilyenkor a tünetek
általában ciklusosak (vagyis a menstruációs ciklus alakulásának
megfelelően jönnek elő és változnak), és az adott szervre jellemzően
jelentkeznek (pl. beleket érintő endometriózis esetén fájdalmas
székletürítés, hasmenés, végbélvérzés, hólyagot érintő endometriózis
esetén véres vizelet).
Az endometriózis tünetei
Az endometriózis legáltalánosabb tünete a fájdalmas, görcsös menstruáció
(60-80%). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fájdalmas, görcsös
menstruáció megléte nem feltétlenül jelent endometriózist, mint ahogy a
fájdalommentes vagy kis fájdalommal járó menstruáció, illetve egyéb, itt
felsorolt tünetek hiánya sem jelenti önmagában azt, hogy nem áll fenn
endometriózis.
Gyakori tünet még a krónikus kismedencei fájdalom
(30-50%-ban jellemző). A fájdalmat nemcsak a menstruáció során érezheti
az endometriózissal érintett nő, hanem a ciklus más időszakaiban is,
például az ovuláció során. Ezen kívül jellemző tünet még a fájdalmas szexuális együttlét (25-40% az előfordulási gyakorisága).
Egyéb tünetek lehetnek a deréktáji fájdalom, fájdalmas székletürítés,
premenstruációs pecsételő vérzés, rendszertelen menstruáció, meddőség,
fokozott vérzés, emésztőszerv-rendszeri panaszok (pl. hasmenés,
felfúvódás, székrekedés, főleg a menstruációval összefüggésben),
vizelési panaszok, fáradtság.
Jellemzően a fájdalom a hormonális változásoknak megfelelően változik, és a vérzés időpontjában a legkellemetlenebb.
Az endometriózis során fellépő tünetek és fájdalom jelentősen megnehezítheti az érintett nők életét és életminőségét.
Előfordul, hogy a fájdalmak olyan mértékűek, hogy befolyásolják az
érintettek mindennapi tevékenységét és munkaképességét: a fájdalom olyan
erős is lehet a menstruáció idején, hogy egyszerűen képtelenné teszi a
munka ellátását, és az érintett nők visszatérően betegszabadságot
kényszerülnek kérni azokra a bizonyos napokra. Számos nő arról is
beszámol, ahogyan a kiszámíthatatlanul jelentkező fájdalmas tünetek
hogyan tudják megnehezíteni általában a társadalmi életet és a baráti
kapcsolatokat. Ezen kívül nem nehéz belátni, hogy a szex során
jelentkező fájdalmak és az esetleges meddőség milyen terhet rakhatnak
egy párkapcsolatra.
A tünetek azonban nem feltétlenül állnak arányban az endometriózis súlyosságával:
egyes nőknél egy enyhébb stádiumú endometriózis súlyosabb tüneteket
okozhat, mint egy előrehaladottabb állapotban levő endometriózis egy
másik érintettnél.
Az endometriózis diagnosztizálása
Az endometriózis felismerése és diagnosztizálása nem egyszerű, aminek több oka is van.
Egyrészt az orvosok maguk is nehezen ismerik fel az endometriózist, mivel a tünetek más betegségekre is utalhatnak,
például egyéb bélrendszeri megbetegedésekre (így irritábilis
bélszindrómára), kismedencei gyulladásra, egyéb eredetű kismedencei
összenövésekre, méhen kívüli terhességre, más típusú
petefészekcisztákra, végbélrákra. Másrészt a tünetek különbözőek lehetnek, és egyénileg változnak, ami a felismerést tovább nehezíti.
A fenti okok miatt jelenleg átlagosan nyolc év telik el, amíg az endometriózist felismerik.
Tovább nehezíti a diagnózis felállítását, hogy nincsenek könnyen és
egyszerűen alkalmazható diagnosztizálási módszerek. Jelenleg az egyedüli biztos diagnózis felállítása csak laporoszkópia (hastükrözés) és szövettani vizsgálat útján lehetséges. Minden más diagnosztizálási módszer csak az endometriózis gyanúját erősítheti vagy gyengítheti.
A betegség kezelése
Mivel nincs még elegendő ismeret az orvostudományban az endometriózis
gyógyításával kapcsolatban, az endometriózis orvosi kezelése jelenleg
elsősorban a fájdalomcsillapításra, a tünetek csökkentésére, az
endometriózis csomók eltávolítására, a meddőség kezelésére és a kiújulás
késleltetésére irányul.
A gyógyszeres kezeléssel elsősorban a rendellenes endometrium szövetek hormonális úton történő elsorvasztása a cél,
ide nem értve a fájdalom csillapítására használt nem szteroid tartalmú
fájdalomcsillapítókat. A gyógyszeres terápia a petefészek hormonmunkáját
gátolja meg, így a ciklus felfüggesztésre kerül.
A gyógyszeres kezelés azonban nem alkalmazandó, ha a teherbeesés a cél,
mivel a gyógyszeres kezelés segítségével nem növelhető a teherbeesés
valószínűsége, viszont számos mellékhatással valamint időveszteséggel
jár. Ilyen esetben elsősorban a sebészi beavatkozás jön szóba, és
amennyiben szükséges, mesterséges megtermékenyítésre irányuló eljárások.
A gyógyszerek nem befolyásolják az endometriózis kialakulásában játszó biológiai folyamatokat, ezért a kezelés tüneti kezelésnek számít, amely nem is mindig eredményez tünetmentességet, és a tünetek a kezelés után általában visszatérnek rövid idő elteltével. A hormonkezelések ezen kívül a hormonkezelés fajtájától
függően elég kellemetlen mellékhatásokkal járhatnak,
így például a mesterségesen létrehozott menopauza esetén annak tünetei
is megjelennek, sokan beszámolnak elhízásról, fejfájásról,
migrénről, depressziós tünetekről is.
Végső esetben endometriózis esetében végeznek méheltávolítást, petefészkek eltávolítását
is. Ez azonban egy nagyon drasztikus megoldás, amely a tüneteket
enyhítheti, azonban egyáltalán nem garantálja, hogy az endometriózis
ennek ellenére nem tér vissza (például külső ösztrogénbevitel miatt).
Mindezek mellett véglegesen megszünteti a teherbe esés lehetőségét.
Az endometriózis kezelésében számos alternatív terápia is létezik. Hormonegyensúly terápiával a relatív ösztrogéntúlsúly visszaszorítása, a hormonális egyensúly helyreállítása a célfeladat.