Mellékvese kifáradás (női) - HormonEgészség

Tartalomhoz ugrás
Tudástár > A női test és problémái > Női gondok
Mellékvese kifáradás nőknél

Úgy kell a kortizol nevű hormonra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsára.
Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az  adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!
Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha  eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl  fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig,  amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli  patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az  állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni.
A kortizolnak számos létfontosságú feladata van stresszhelyzetben az  emberi szervezetben, annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és  életben maradjon a stresszhatás alatt:
  • Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat
  • Szabályozza az inzulint és a glükózt
  • Immun funkciókra hat
  • Válasz a gyulladásokra
  • Szabályozza az anyagcserét
A kortizol egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy segítse a  szervezetet a stresszre való reakcióban. Éppen ezért, olyan  szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül és/vagy abban él,  szervezete kortizol szintje magas lesz.
Jó példa erre a 3. trimeszteres kismama vagy egy élsportoló is.  Mindketten el fogják mondani, hogy imádják az állapotukat, de attól az  még szervezetük számára megterhelő, azaz stresszként éli meg a  szervezet. De említhetnénk akár a depresszióban szenvedőket, az  alkoholistákat, pánikbetegeket vagy a fogyókúrázókat is, vagy a családi,  munkahelyi gondokkal küzdőket, szerettüket hosszabb ideig ápolókat is,  náluk is tartósan magas kortizol szintre kell számítani.

A mellékvese fáradtság, azaz az az állapot, amikor a  mellékvese már nem bír elegendő kortizolt és más hormonoket (lásd  később) megtermelni mindig fokozatosan alakul ki, azaz különböző  klasszikus stádiumai vannak, hiszen a szervezet végig igyekszik  kompenzálni, több-kevesebb sikerrel.

1.„küzdj vagy fuss”…  A test jelzést kap arról, hogy stresszoroknak van kitéve és ennek  hatására egy agresszív anti-stressz hormon (kortizol) gyártásba kezd,  hogy megküzdjön az őt érő stresszel. Több szakember ezt a stádiumot  „kezdeti fáradtság” időszakának is nevezi.
Ebben az időszakban a testnek nagy mennyiségű kortizolra van  szüksége, hogy túlélje a stresszt, tehát ilyenkor tipikusan magas a mért  kortizol szint. Ilyenkor még nincsenek tünetek, „csupán” egy általános  fáradtság érzés testileg és/vagy lelkileg. A mindennapi teendőit gond  nélkül képes ellátni az érintett.

2. krónikus, hosszantartó vagy erőteljes stressznél  a mellékvese képtelen kielégíteni a test folyamatos és hatalmas  kortizol igényét. Ekkor az történik, hogy a kortizol szint csökkenésnek  indul, lecsökken egy átlagos szintre, de reggel már nincs belőle elég  (már gondot okoz a reggeli felkelés).
A szorongás és az aggodalom kezdi befészkelni magát az érintett  életébe, egyfajta ingerlékenység lesz úrrá rajta. Jön az alvászavar,  nehezen, lassan tud csak elaludni, illetve gyakori az éjszakai  megébredés is. Rendszeressé válik a vírusos fertőzés, erősödik a PMS és  akár szabálytalanná válhat a menstruáció. Pajzsmirigy alulműködést  sugalló tünetek jelennek meg, mint a végtagfázás, fáradtság, lelassult  anyagcsere.
Egy „progeszteron-lopás”  nevezetű kompenzációs jelenség veszi át az irányítást hormonális téren:  ilyenkor ugyanis a kortizol előállítása válik az abszolút elsőszámú  prioritássá a szervezet részéről, ami azzal is jár, hogy az egyéb  hormonok előállítása háttérbe szorul.
A rendelkezésre álló progeszteron kortizol előállítására fordítható, amit teljes mértékben a szervezet önállóan irányít, ráadásul mivel a progeszteron és a kortizol egy azon receptoron keresztül jut be a célsejtekbe, a maradék progeszteron is nehezen jut szabad receptorhoz. (kortizol=anti-progeszteron). Ekkor labor segítségével detektálható az alacsony progeszteron  szint és mellette egy normál kortizol szint. Amennyiben van lehetőség  kortizol napi profil készítésére, azzal szépen követhető a reggeli  kórosan alacsony kortizol szint, holott a reggeli kortizolnak kellene a  legmagasabbnak lennie és úgy kellene fokozatosan csökkennie estére és  éjszakára.
Ebben a stádiumban a „progeszteron-lopás”-nak  köszönhetően csupán egy néha-néha jelentkező enyhe fáradtság figyelhető  meg, amin egy kis szundikálás vagy egy rövidebb szabadság, pihenés  sokat segít.

3. mellékvese fáradtság
Ekkor már a mellékvese képtelen  kielégítő mennyiségű kortizol előállítására. (Félreértések elkerülése  végett, ehhez a stádiumhoz akár évek is kellhetnek, míg kialakul, de  több nagy stresszhatás miatt ennél hamarabb is ide juthatunk. )
Ekkorra már a kortizol szint nagyon alacsony.
Ennek a stádiumnak a korai szakaszában a tipikus mellékvese fáradtság  tünetek jellemzőek (lásd itt), később további hormonális  egyensúlytalanságok lépnek fel. Ez konkrétan nőknél a petefészek – mellékvese – pajzsmirigy tengely érintettségét jelenti.
Ekkorra általánosságban elmondható, hogy az érintett testében állandósult a fáradtság érzése.
A test minden erejével igyekszik fenntartani az egyensúlyi állapotát  azzal, hogy aktivizálja a vegetatív idegrendszerét, de a már sérült  receptorok, a károsodott anyagcsere és méregtelenítő mechanizmusok miatt  kiszámíthatatlan és bizonytalan az eredményessége. Külső segítségre van  szükség!
Visszaható glükóz egyensúlytalanság, bizonytalan vérnyomás – tartós  alacsony vérnyomás, szívbedobogások, poszturális ortosztatikus  tachycardia, szédülés, szorongás, időszakos adrenalin löketek,  hiperszenzitív hyponatrémia (alacsony nátrium szint), hirtelen  idegességi rohamok, a végzet közeledtének érzése. Kórosan erőteljes a  test és az elme kapcsolata, ami miatt nincs kibúvó, hiszen minden  gondolat fiziológiai válaszreakciót vált ki.

4. mellékvese kimerülés/elégtelenség
Ekkor már a test energia szintje nagyon alacsony, a test a túlélésért  harcol. Végül, a mellékvesék teljesen kimerülnek. Amikor ezt a  stádiumot elérjük, már az Addison-betegség határát súroljuk, amit mellékvese elégtelenségnek hívunk és ami komoly orvosi felügyeletet igényel.
A mellékvese fáradtság felismerésével és megfelelő kezelésével célunk  ezt elkerülni és  segíteni egy olyan problémakörnél, melyre sokszor  csak azt  a választ kapjuk: “Tessék többet pihenni, nem stresszelni!”…  De hogyan?
Emberek milliói szenvednek tőle, mégsem kapnak segítséget, mivel a  jól bevált, tradicionális módszerekkel, mint a labor ez egy igen nehezen  felismerhető állapot, valamint hazánkban már csak a mellékvese  kimerülést diagnosztizálják, az azt megelőző állapottal nem nagyon  foglalkoznak. Pedig a cél a betegség megelőzésén, azaz a mellékvese  fáradtság visszafordításán és a természetes úton való segítségnyújtáson  kellene hogy legyen…
© Minden jog fenntartva.
Vissza a tartalomhoz